generacio.eu cikk kép

Éljen a diverzitás – etnopluralizmus Magyarországon

Sokat hallunk, olvasunk a sokszínűségről. Sajnos napjainkban ez a kifejezés negatív felhangot kapott annak köszönhetően, hogy kizárólag az Európán kívüli bevándorlás „hasznosságának” indokaként használják azt. Pedig nincs még egy olyan kontinens, ami sokszínűbb lenne Európánál, ha annak nemzeti kisebbségeit tekintjük.

Az elmúlt évszázadok viharai többször átrajzolták Európa térképét. Emiatt jelentős tömeg – Európa-szerte összesen 100 millió ember – tartozik olyan nemzetiséghez, ami nem azonos az állampolgárság szerinti hazája államalkotó nemzetével. Ez 125%-a Németország teljes lakosságának, komoly, figyelmen kívül nem hagyható tényezőről van tehát szó.

 

1

 

Minden nemzeti kisebbség igyekszik a saját kultúráját, nemzeti identitását minél inkább megőrizni. Meggyőződésünk, hogy ezt a törekvést az államok vezetőinek, ha nem rövidtávú, csak a következő választásig előretekintő politikát folytatnak, hanem országuk érdekét hosszú távon szem előtt tartják, támogatnia kell. Az európai nemzetiségek, bár kultúrájukban, vallási hovatartozásukban diverzitást mutatnak, mégis egy közös kultúrkörhöz tartoznak, így okos politikával egymás mellett élésük és egyben megmaradásuk gond nélkül biztosítható.

Az asszimilációs törekvések egyrészt értelmetlenek, hiszen gazdasági hasznuk nincs, kulturálisan pedig kárt okoznak, másrészt keresztülvihetetlenek, hiszen az érintettekből heves (és jogos) ellenkezést váltanak ki. Az sem járható út, ha egy állam nem vesz tudomást a területén élő nemzeti kisebbségekről (mint ahogy tette azt a magyar állam is a szocialista diktatúra évtizedeiben), hiszen ezzel egy értéket hagy veszendőbe menni, és ráadásul előbb-utóbb az elhallgatás felszín alatti feszültségekhez vezet, amelyeket kezelni sokkal nehezebb, mint nem hagyni kialakulni.

Hazánkban az állam és a nemzetiségek viszonya példaértékű. Tizenkét nemzeti kisebbség van Magyarországon, akik országos önkormányzattal rendelkeznek, és számos településen helyi nemzetiségi önkormányzattal is. A magyar állam a településen élő, magukat nemzetiséghez tartozónak vallók számának arányában támogatja a helyi nemzetiségi önkormányzatok működését.

Ők irányítják a helyi nemzeti kisebbség életét, intézményeket tartanak fenn, programokat szerveznek, lehet vagyonuk amivel szabadon gazdálkodnak. Működésüket a települési önkormányzatoktól az különbözteti meg, hogy hatósági jogkörük nincs. Egyebekben hasonlóan működik, képviselő-testületének tagjait az önkormányzati választásokkal egyidőben a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok választják. Adminisztratív feladataik ellátásában a helyi polgármesteri hivatal illetve közös önkormányzati hivatal van a segítségükre, ez törvényben meghatározott kötelessége.

2

Az országban sok nemzetiségi oktatást folytató oktatási intézmény működik az óvodától egészen a középiskoláig, például német, szlovák, szerb és lengyel anyanyelvű nemzetiségi oktatást folytató általános- és középiskolák működnek az országban Ezek az intézmények az országos átlag fölötti színvonalon és eredményességgel működnek.

Nagyon fontos a szerepük a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyerekek és fiatalok életében a nyelv és a kultúra megőrzése szempontjából. Az állam emelt kvótával segíti a nemzetiségi intézmények működését, ez azért nagyon fontos, mivel a plusz feladataik (anyanyelvi oktatás, kulturális nevelés) enélkül nem tudnák biztosítani. A három, ebben legaktívabb nemzetiség adatait áttekintve látható, hogy jelenleg hozzávetőlegesen 50000 német, 5000 szlovák, háromezer szlovén és 1500 egyéb nemzetiséghez tartozó tanuló vesz részt nemzetiségi általános iskolai oktatásban. Közülük négyezren anyanyelvű oktatást folytató intézménybe járnak. Az összes gimnazista több mint 3%-a nemzetiségi nyelvű gimnázium tanulója.

Itt megjegyezném, hogy a nyelvoktatás és a nemzetiségi nevelés nem ugyanaz. A nemzetiségi nevelés nem csak a nyelv elsajátításáról és gyakorlásáról, hanem kulturális feladatvállalásról is szólnak. Igen komoly szerepe van a tanrendi kereteken kívüli, de az iskolához kapcsolódó nemzetiségi kulturális tevékenységeknek. E programok erősítik az intézmény nemzetiségi jellegét, hozzájárulnak anyanyelvi környezet kialakításához.

 

A 2017-es nemzetiségi rajzpályázat általános iskolás győztesei
A 2017-es nemzetiségi rajzpályázat általános iskolás győztesei

Magyarországon többezer nemzetiségi civil szervezet is működik, fő profiljuk jellemzően az adott nemzeti kisebbség kulturális értékeinek megőrzése. Ennek érdekében néptánccsoportokat, zenei együtteseket, anyanyelvi kulturális intézményeket működtetnek. A szervezetek tagjai létfontosságú értékmegőrző és közösségteremtő munkájukat önkéntesen végzik. Működésüket az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázati forrásokkal támogatja.

 

Országos nemzetiségi fesztivál Ráckeve, 2017.
Országos nemzetiségi fesztivál Ráckeve, 2017.

A 2014-es országgyűlési választások fordulópontot jelentettek a nemzetiségek életében. Ekkor volt ugyanis először lehetőség arra, hogy aki regisztrál a nemzetiségi választási névjegyzékbe az pártlista helyett a saját nemzetiségének listájára szavazhasson, így képviselőt juttathasson a parlamentbe. Sajnos akkor még ez nagyon új dolog volt, ezért túl kevesen regisztrálták magukat előzetesen, pedig ez a pártot választani nem óhajtók számára egy pozitív alternatíva lehet. Mindenképpen jobb választás a távolmaradásnál.

A bejutási küszöbhöz legközelebb a Magyarországi Németek Önkormányzata került (maga mögé utasítva például az FKgP-t és az Összefogás pártot is), de még nekik is tízezer szavazat hiányzott a küszöb eléréséhez. A parlamenti küszöböt el nem érő nemzetiségi önkormányzatok un. szószólót küldhetnek az Országgyűlésbe, akinek jogosultságai a pártlistás képviselőkével azonosak azzal a kivétellel, hogy szavazati joga nincs.

A magyarországi nemzetiségek közös sajtókiadványa a Barátság Folyóirat . Ezen kívül minden nemzetiségnek van saját sajtóterméke,, mint például a német Neue Zeitung vagy a szlovák Ľudové noviny. A magyar közszolgálati televízió Duna csatornáján minden nemzetiségnek saját műsora van. Mindenkinek ajánlom, hogy nézze meg, a többségi társadalomhoz tartozók is, szinte feltöltődik az ember kulturális értékekkel, pozitív, nemzeti identitást őrző történetekkel (a nemzetiségi nyelven elhangzottak magyarul, a magyar nyelvű részek az adott nemzetiség nyelvén feliratozva vannak, szóval nyelvi akadály nem lesz). A magyarországi nemzetiségek napját 2012. óta december 18-án ünnepeljük.

 

Gyermektáncsoport a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának év elejei gáláján, 2018.
Gyermektáncsoport a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának év elejei gáláján, 2018.

Fenti intézkedésekkel a magyar állam abban segíti a magyarországi nemzetiségeket, hogy kultúrájukat és lehetőség szerint nyelvüket is megőrizve gazdagítsák, színesítsék az egész ország kultúráját. Nagyon örvendetes lenne, ha más kontinensekről származók tömeges importja helyett az EU vezetői is felismernék az európai őshonos nemzeti kisebbségekben rejlő erőt és potenciált.

Nyilvánvaló tény, hogy aki nemzeti, akár kisebbségi önazonosságában támogatást és elfogadást érez, az felelősségteljesebb az államát és tágabb hazáját, Európát érintő ügyekben is, hiszen mindkettőt magáénak érezheti. Ennek érdekében nemrég aláírásgyűjtés is indult, az összes európai nemzetiség jogainak és érdekeinek védelmében.

Írjátok alá minél többen, hogy Európa soknemzetiségű maradhasson, ugyanakkor a jelenlegi kulturális válságból identitásában megerősödve kerülhessen ki!

NEM VAGY EGYEDÜL: EGYMILLIÓ ALÁÍRÁS EURÓPA SOKFÉLESÉGÉÉRT – Kattints a feliratra és írd alá!