bence2

„Poros történelemkönyvekkel már nem lehet a 21. században vonzóvá válni a fiatalok számára”. – interjú Szabó Bencével

Bár az Identitás Generáció még csupán néhány hónapja lépett színre, az Átlátszó után a Magyar Nemzet is felkereste szervetünk társvezetőjét, Szabó Bencét, hogy adjon interjút. Az interjút mi is utánközöljük:

Akik szerint ’68 Európa katasztrófája

Európában egyre több bevándorlásellenes, önmagát identitáriusként meghatározó mozgalom működik. Nálunk mindjárt kettő is van. Kérdés, a Fidesz és a Jobbik mellett labdába rúghat-e bárki, ha Európát kívánja megmenteni.

Elutasítják a liberalizmust, pusztítónak tartják a feminizmust, és a jelenkori Európa bajaiért – mindenekelőtt a szerintük az európai kultúrára halálos veszélyt jelentő bevándorlásért – alapvetően az 1968-as mozgalmakat, illetve „szellemi örököseiket” tartják felelősnek. Európában egyre több úgynevezett identitárius mozgalom működik, melyek több országban – például Hollandiában Geert Wilders Szabadságpártja és a német Alternatíva Németországnak révén – már komoly politikai képviseletre is szert tettek. Magyarországon egyelőre két szervezet vallja magát nyíltan identitáriusnak.

Mielőtt bemutatnánk őket, érdemes elmondanunk, hogy jelenleg két, alapvetően a hazai felsőoktatás hallgatóiból táplálkozó rétegmozgalomról beszélünk. Ráadásul egy olyan országban, ahol nemcsak a kormányzó párt ideológiája nevezhető identitáriusnak, hanem a jelenleg legnagyobb ellenzéki politikai erőé is. Konkrétan: a Fidesz és a Jobbik pillanatnyilag ideológiai versenyfutást folytat azért, hogy bebizonyítsa a választóknak: ők az európai kultúra, a keresztény Európa legfontosabb védelmezői, akik a „szegény” és a „gazdag” migránsokat is – de leginkább mindkettőt – távol tartanák a kontinenstől. Így nehéz lesz ideológiai térhez jutni idehaza.cropped-cropped-cropped-ige1-3-1.png

Afrika az afrikaiaké, hát Európa?

A két magyarországi, az identitáriusságot nevében is hordozó szervezet közül az egyik az Identitás Generáció. Ez két másik szervezet egyesülésével jött létre: a 2014-ben alakult Identitás Szövetségből és az idén tavasszal Szabó Bence és fiatal barátai által létrehozott Alternatív Európából.

„Úgy éreztük, hiányzik itthon egy ilyen szervezet, láttuk a hasonló profilú francia, német mozgalmakat, és úgy gondoltuk, idehaza is szükség lenne hasonlóra – meséli Szabó Bence. – Ez később be is bizonyosodott, a portugálok például külön örültek megalakulásunknak. Viszont Nyugaton éppen a ’68-as mozgalmak miatt már sokkal komolyabb hagyományaik voltak az ezekkel szemben fellépő identitárius szervezeteknek.

A másik honi identitárius szervezet az Identitesz (Identitárius Egyetemisták Szövetsége); ez a Konzervatív Hallgatók Szövetségéből jött létre, amelynek tagjai még május végén kerültek be az országos médiába, amikor az ELTE-n rendeztek ellendemonstrációt „Szodómia! Szodómia!” skandálással egy „leszbikuscsók-villámcsődületen”. László Balázs elnök szerint már a kezdetektől mérlegelték, hogy konzervatívok vagy identitáriusok legyenek, és arra a következtetésre jutottak, hogy a konzervativizmus kifejezés elhasználódott, az identitáriusra „jobban lehet tartalmat építeni”.

Az Identitás Szövetség számára egy az Amnesty International képviselete elé szervezett villámcsődület jelentett hasonló belépőt a magyar nyilvánosságba: a szárnyaikat bontogató mozgalmárok „Afrika az afrikaiaké, Kína a kínaiaké, de Európa mindenkié?” táblákkal demonstráltak. Szabó Bence szerint az Amnesty International elég jó kampányt csapott a sajtóban az esemény köré, így sokan megismerték a nevüket. Az Alternatív Európa egy nagyjából százötven fős, a Parlament elé szervezett demonstrációval hívta fel magára a figyelmet, a megjelentek itt az EU bevándorláspolitikája ellen tüntettek. Ezt már római, madridi, athéni identitárius csoportokkal együttműködve szervezték, a fő cél Szabó Bence szerint az volt, hogy „az Európa-ellenes eszmékre” hívják fel a figyelmet, amelyen ők elsősorban az Angela Merkel által megfogalmazott (és azóta Merkel által is felülbírált – a szerk.) Willkomenskulturt értik.

identitarius

Hunyadi és Zrínyi Európában is példakép

„Franchise-ban működünk, úgy, mint a McDonald’s, csak mi nem ugyanazt a hamburgert áruljuk, hanem ugyanazokat a szerintünk Európa védelmét jelentő eszméket képviseljük, kapcsolatot ápolunk, de közben teljesen függetlenek vagyunk egymástól” – él a globalizációkritikus szervezet kapcsán némileg meglepő hasonlattal Szabó Bence. A „mekis” metaforát szándékosan használja, mint kiderült, annak illusztrálására, hogy „poros történelemkönyvekkel már nem lehet a 21. században vonzóvá válni a fiatalok számára”. Felvetésemre, hogy honlapjukon, megnyilvánulásaikban mégis Oswald Spenglerre, Martin Heideggerre vagy éppen Pokol Bélára, illetve a Magyarországon élő, a svédországi szélsőjobbal is kapcsolatba hozott Daniel Fribergre hivatkoznak, akik közül többen is a „poros történelemkönyvek” részei, Szabó így felel: szellemi-ideológiai megalapozásra minden mozgalomnak szüksége van, ők ezt próbálják a 21. században élővé tenni.

„Zrínyi Miklóst és Hunyadi Jánost ugyanígy szellemi elődünknek tartjuk, mint akik a keresztény Európát védték” – teszi hozzá. Mint kiderült, a törökverőt a külföldi identitárius mozgalmakban is tisztelet övezi. Ha létezett „multikulti” társaság, hát a Magyarországot a török alól felszabadító Szent Liga az volt – vetem közbe. Szabó Bence szerint ez éppen arra volt a legjobb példa, hogy az európai nemzetállamok létrejötte óta „folyamatos belviszályok mérgezik Európa népeinek kapcsolatait”, ennek következménye az is, hogy ma egy focimeccsen simán megy a „szarszlovákozás” vagy „szarrománozás”, az identitáriusok szerint viszont az egyes európai népek, országok hagyományait tisztelni kell – csak éppen „közösen kellene mindenkinek az iszlamizáció ellen fellépni”. Így a trianoni békediktátum felülvizsgálatát is fontosnak tartják valamikor a jövőben, de „jelenleg erre nincs mód, és vannak sürgetőbb ügyek is, mint például a bevándorlás”.

A másik szervezet, az Identitesz ezzel szemben a nyugati identitárius mozgalmaktól is megkülönbözteti magát – bár tartja velük a kapcsolatot. László Balázs szerint azok „posztmodern módon úgy gondolkodnak, hogy már nincs értelmük az ideológiáknak”, és egyszerű protestmozgalmak. Azon túl, hogy fellépnek az iszlám vagy a multikulti ellen, nem fogalmazzák meg, milyen Európát akarnak. Az Identitesz viszont „alternatívát akar kínálni, és a bevándorlás, a multikulti helyébe valamit állítani”. Hogy mit – nos ezen még dolgoznak. László Balázs szerint amíg el nem készülnek a programjukkal, nem is akarnak szélesebb mozgalommá válni. Az Identitesz ezért a „franchise” tagja sem lenne „hivatalos” magyar identitárius szervezetként. De László Balázs szerint épp ez különbözteti meg őket az Identitás Generációtól.

Individualizmus? Egalitarizmus? Elvetendő!

László Balázs szerint „defenzív etnografikus perspektíva” kidolgozása az egyik fő céljuk, elsősorban a „nemzeti és európai kultúra védelmére”. Ennek része az is, hogy „hierarchikus világképet” követnek az „individualizmus és egalitarizmus ellenében”, szerintük ebben a hierarchiában mindenki „készségei, képességei, szorgalma révén” foglalhatja el a helyét, ez is szemben áll a nyugati mozgalmakkal, melyek közül többen inkább az „ősdemokráciához” térnének vissza, míg az Identitesz a „római tradíciót” tartja meghatározónak, kiegészítve demokratikus elemekkel.

Szabó Bence hívő katolikus, és az Identitás Generáció is alapjának tekinti Európa identitásában a kereszténységet, de a tagjaiktól nem kérdezik meg, vallásosak-e. Ugyanígy nem számít, hogy valaki tagja-e valamilyen politikai pártnak. Az Identiteszben van fidelitasos, jobbikos, „radikális jobboldali”, ezért László Balázs szerint „nehezebben épül ki a politikai karakterük”, de vannak alapvetéseik, például az EU-szkepticizmus, bár az uniót elvből nem utasítják el, csak a „brüsszeli bürokratáktól érkező kulturális nyomást”.

A Identitás Generáció tagjai azt szeretnék, hogy a társadalom „valós kontrollt gyakoroljon a hatalom fölött”.

„Az, hogy az internetadó ellen ennyien kimentek tüntetni, de más, lényegesebb ügyek, például a korrupció, hidegen hagyják a társadalmat, azt mutatja, a magyarok egyelőre csak a materiális ügyekre fogékonyak, mi ezen akarunk változtatni” – mondja Szabó.

header1

Nem a bevándorlás a fő probléma

László Balázs szerint az is megkülönbözteti őket a nyugati identitárius mozgalmaktól, hogy ők a menekültválsággal kevésbé foglalkoznak, egyszerűen azért, mert „a kerítés megépülése óta ez már kevésbé érdekli az embereket”, ellenben szociális kérdésekkel inkább. Szerinte „nem is a bevándorlás a fő probléma”, hanem az európai demográfiai helyzet, hogy kevés „európai gyerek” születik. A másik nagy gond az Identitesz szerint „az európai erkölcsi és szellemi hanyatlás”, a „liberalizmusból eredő moralizmus” és a „humanizmus”, amely nem képes határozott nemet mondani a bevándorlásra, és „nem tudja kimondani, hogy Európa az első”.

Az Identitás Generációnál úgy vélik, az Európai Unió is „jó koncepció, de mivel az EU vezetése jelenleg nem az európai embereket képviseli, hatalmas reformra szorul”. A bevándorlóellenes politikai pártok erősödése Szabó Bence szerint azt jelzi, hogy „Európa életereje kezd visszatérni”.

Az Identitesz szerint is „öröm látni, hogy mérvadó lesz a nemzetközpontú gondolkodás” Nyugat-Európában is, bár László Balázs szerint az AfD a legjobb példa arra, hogy „a bevándorlás elutasításán túl nem lehet látni, mi lesz még belőlük, mi a világkép, amelyet kínálnak”. „Ha egyszer csak ilyen szervezetek kezébe jutna a vezetés Európában, fogalmuk sem lenne, hogy mit kezdjenek vele” – mondja László Balázs.