mukodes

Az Identitás Generáció Manifesztuma

„Valahogyan kikopott belőlünk az a tudomás – írja dr. Padányi Viktor „A nagy tragédia” című könyvében –, hogy nem vonása Európának a kereszténység, hanem fogalomalkotó lényege, s általában hajlamosak vagyunk arra, hogy a kereszténységet szemléljük európai tényként, nem pedig megfordítva.” Mindezt a kereszténységnek a bolsevizmussal, majd a liberalizmussal illetve az új kor babonáival szemben való defenzívába szorulásával Európa-szerte katasztrofálissá váló demográfiai mutatók, a hazánkban hatvan év alatt elkövetett közel 6 millió abortusz és az individualizmus nyomán elharapózó erkölcsi züllés kellőképpen szemlélteti (vö. 2Tim 3,2). Ahol a hit lehanyatlik, ott a társadalom – önnön léttörvényeit megtagadva, tobzódva, harácsolva, ki-ki csak magával törődve – elindul a lassú öngyilkosság, a dicstelen elmúlás felé.

Spenglertől Buchananig több gondolkodó figyelmeztetett az európai kultúrát és civilizációt fenyegető veszélyre. A nyugati civilizáció hanyatlásának okait keresve „Európa végnapjai” című könyvében Pokol Béla is Oswald Spengler 1922-ben megjelent „A nyugat alkonya” című klasszikus művéhez nyúl vissza, amely pontos korképet ad urbánus civilizációnk elembertelenedésről: „A világvárosok utolsó lakói már nem akarnak élni – talán egyénenként még igen, de típusként, tömegként már nem; ebben az összlényben kialudt a haláltól való félelem. Az, ami az igazi parasztot mély és megmagyarázhatatlan rettegésben tartja, annak gondolata, hogy kihal a családja és neve, itt teljesen értelmét vesztette. A rokon vér fenntartása a látható világon belül már nem ennek a vérnek a kötelessége; a sorsot, hogy utolsók lesznek, már senki nem érzi végzetnek. Nemcsak azért maradnak el a gyerekek, mert nem születhetnek meg, hanem mindenekelőtt azért, mert a végsőkig feszített intelligencia már semmi okot nem lát létezésükre. (…) A nagy fordulat akkor következik be, amikor egy nagy műveltségű nép mindennapi gondolkodásában a gyermekek létezésére indokokat kezdenek keresni. A természet nem ismer indokokat. Ahol valódi életet élnek, ott belső organikus logika uralkodik: »kozmikus személytelenség«, ösztön, amelyek az éberléttől és annak kauzális láncolataitól teljesen függetlenek, és annak révén egyáltalán fel sem ismerhetők. Ősi népek bő gyermekáldása természeti jelenség, melynek meglétén senki nem morfondírozik, még kevésbé hasznán vagy kárán. Ahol születési indokok egyáltalán tudatosulnak, ott maga az élet vált már kérdésessé (Pokol Béla: Európa végnapjai, Kairosz Kiadó – Budapest, 2011. 21. o.).

Mindezeket olvasva megállapíthatjuk, hogy egy nép csak úgy semmisül meg, ha önmagát semmisíti meg. Ugyanis „az eltiport nemzet újjászületik, de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás” (Kossuth Lajos). Európa – és benne hazánk – pedig éppen ezt teszi, elfeledve, hogy csak akkor lesz boldog, nagy, ellenállóképes, ha a gyermeklármától nem hallja meg a bölcs politikusok dörgő, honmentő szónoklatait. De a felvilágosult, demokratikus Európa nem kíváncsi már a gyermekzsivajra. Míg a hagyományos – szerves – társadalmakban a gyermek a jövő záloga, a parasztcsaládban kis munkatárs, aki korával arányosan növekvő mértékben veszi ki részét a család fenntartásból, addig az aranyborjú előtt hódoló, „egydimenziós” (Marcuse) fogyasztói létben értelemszerűen fogyasztótárs, aki „versenyez” szüleivel a javakért és galádul „feléli” az új kocsi (nyaraló, 3D TV, stb.) árát…

Európa népeiből ugyan „kikopott a tudomás, hogy nem vonása Európának a kereszténység, hanem fogalomalkotó lényege” de a kritikai elméletet megalkotó Frankfurti Iskola és az ennek eszméit magáévá tevő ’68-as generáció – velünk ellentétben – pontosan tisztában van ezzel. Éppen ezért tették meg a keresztény kultúrát főellenséggé, s követnek el mindent, hogy elpusztítsák, mivel egy gyökreihez, identitásához ragaszkodó Európán nem képesek uralkodni, ahogy azt a XX. század elején kudarcba fulladt nyugat-európai kommunista forradalmak is szemléltetik. Az általuk megalkotott és mára a nyugati féltekén egyeduralkodóvá vált kulturális marxizmus (közkeletűbb nevén: politikai korrektség) hatására Európa nap mint nap tagadja meg történelmét, identitását, hagyományait, s ezzel minden létalapját. A baloldalon a multikulti a nyerő, míg jobboldalon keletre (iszlám, hinduizmus) tekintgetnek, elfelejtve azt, hogy a kultúra minden népiséggel veleszületett bőr, melyet nem lehet lenyúzni, hogy újat húzzunk helyébe. Amely nép ezt megteszi, az ebbe az önnyúzásba belepusztul. Ekképpen megnyúzott, fogalomalkotó lényegétől (ti. a kereszténységtől – Padányi) megfosztott kontinensünk haldoklik, így Kossuth fenti figyelmeztető szavai ma már egész Európához szolnak.

A megoldás viszont nem az – látva pl. az iszlám világ vitalitását –, hogy saját, „lenyúzott” kultúránk, identitásunk helyett egy másik, önkényesen kiválasztott, tér-, és fajidegen kultúra számunkra éppen szimpatikus elemeit aggatjuk magunkra, s annak külső jeleivel parádézva tesszük ugyan azt, mint eddig. A „nyugat alkonyának” nem a kereszténység, hanem éppen a kereszténység hiánya az oka. Így aki a kereszténységnek – annak ránézve kényelmetlen vagy pusztán nem tetszetős parancsai miatt – hátat fordított, az az iszlámból vagy a hinduizmusból (illetve az ezekből összegyúrt katyvaszból) is csupán a számára tetszetős elemeket fogja átvenni (egzotikus külsőségek – a „vallásosság látszata”), a „vallás erejét” (2 Tim 3,1), az emberi közösség fennmaradáshoz elengedhetetlen léttörvényeket – hiszen azok áldozatot, lemondást, aktív cselekvést kívánnak – soha.

Tudatára kell ébrednünk: csendes genocídium folyik egész kontinensünkön, amelyben mindannyian társtettesek vagyunk. A kulturális marxizmus, mint egyfajta szellemi AIDS, Európa immunrendszerét támadta meg, így az a XX. század végére megtagadta önmagát és – a „relativizmus diktatúráját” (XVI. Benedek) avagy a „halál kultúráját” (II. János Pál) magáévá téve – önként dugta nyakát a guillotine alá. Tehát nem a mohamedán népek, vagy az ultra ortodox zsidók, esetleg a cigányok (vagy bármely más saját hagyományaihoz és léttörvényeihez ragaszkodó közösség) születési rátája természetellenesen magas, hanem a miénk (ezen léttörvényeket megtagadó európai népeké) természetellenesen alacsony! Világos, hogy az összeomlás valódi oka nem magukban a bevándorlókban és kisebbségekben keresendő, akik beáramlanak a felmerülő demográfiai vákuumba vagy egy ideje már részben kitöltik is azt. Aki látni akarja Magyarország és Európa szenvedésének valódi okát, nézzen a tükörbe! A mai kor minden pusztulása és elidegenedése az identitásvesztés következménye, az egyén és a közösség betegsége egyaránt. Ez puszta lelki probléma, mániákus öngyűlölet és neurotikus félelem attól, hogy megfogalmazzuk az identitásunkkal kapcsolatos kérdéseket.

Napjainkban mindezeken felül – az európai civilizáció agóniájával párhuzamosan, mintegy azt betetőzendő – egy új népvándorlásnak is tanúi lehetünk. Az iszlám ismét rárontott Európára – igaz, most nem fegyveresen –, s ahogy egykoron Buda várát (beszivárgással), úgy most kontinensünk egész nyugati felét fenyegeti elnyeléssel, reális veszélyként vetve fel Nyugat-Európa országainak mohamedán állammá válását századunk második felére. Kelet-Európa munkaképes lakossága pedig – a romló életkörülmények, a gátlástalan kizsákmányolás, az értékteremtő munkát sújtó aránytalan adóterhek és az erőszakos cigányság soha nem látott mértékű elszaporodása által keltett közbiztonsági és szociális feszültségek elöl menekülve – egyre növekvő számban keres menedéket valamelyik nyugati („régi”) uniós tagállamban. Így mára nemcsak a Kárpát-medence, de egész Kelet-Közép-Európa etnikai viszonyai is jelentős mértékben megváltoztak (és folyamatosan, egyre gyorsuló ütemben változnak) az itt honos népek kárára. Ezért „míg Nyugat-Európában csak az iszlám társadalmakká válás teljesedhet be, addig az elcigányosodott és önmagát fenntartani képtelen kelet-közép-európai országokban a kiürülés és a teljes dezorganizáció állhat be” (Pokol Béla: im. 28.o).

Az Identitás Generáció egy olyan Európa szerte dinamikusan növekvő mozgalom, melynek célja, hogy védje az európai népek élethez, önazonossághoz és etnikai alapú önszerveződéshez való jogát. Nemzetközi szinten küzdünk a kontinensünkre irányuló tömeges bevándorlás ellen, melynek célja, hogy országunkat és kontinensünket a honos népek kiszorításával Afrika és a Közel-Kelet országai gyarmatosítsák. Hasonlóképpen küzdünk az iszlám szélsőséges hitirányzatainak európai térnyerése ellen is.

Az Identitás Generáció célja, hogy eloszlassa a kulturális marxizmus dohos, áporodott és mérgező légkörét. Kulturális és szellemi forradalmat akarunk, hogy az olyan értékek, mint a hagyomány, haza, család, kultúra, nemzet, rend és szépség újra pozitív kifejezésekké váljanak, félresöpörve mindazt, amit a média és a politikai korrektség inkvizítorai ránk akarnak erőltetni. Az értékek fogalmának átértékelését akarjuk, valódi, organikus demokráciát a nemzetek Európájában, a globális arctalan kapitalizmus média-demokráciája helyett.

Az ellentétek kibékítését akarjuk, de anélkül, hogy megszüntetnénk a különbségeket, valódi sokszínűséget és szabadságot akarunk az egyenrendszer szürke masszája helyett. A nemzetünk és minden európai nemzet túléléséért küzdünk és meg fogjuk védeni ezt a kontinenst a tömeges bevándorlástól és a multikulti-utópia hatalmától!

Célunk egy független, szabad és erős Európa, mely nincs kiszolgáltatva sem Oroszországnak sem az Egyesült Államoknak. Meggyőződésünk szerint az Európai Unió reformra szorul, mert jelenleg nem Európa népeit, hanem az Egyesült Államok érdekeit képviseli. Ezért ki kell mondani hogy országunk és kontinensünk jelenleg gyarmati sorban sínylődik.

Helyi szinten támogatjuk a magyar kultúra hazánkban való újjáéledését, védelmét és kibontakozását, a különböző európai eredetű helyi kisebbségek önrendelkezési jogát. Hazafias felvilágosító munkánk része, hogy rámutassunk a hosszú és küzdelmes, de szép magyar történelem értékeire, 1000 éves európaiságunkra, a kultúránk gazdagságára, hogy kinyíljon az emberek szeme és meglássák gyönyörű etnikai-kulturális tradícióinkat. Tudjuk és elismerjük, sőt, pozitív dolognak tartjuk, hogy hazánkban 12 európai eredetű nemzeti kisebbség él a magyarokkal együtt. Az ő kultúrájuk, identitásuk a magyar kultúra és a magyar identitás részei, amit meg kell őriznünk. Nincs még egy ország Európában, ahol csupa őshonos európai népek közül ilyen kis területen ennyi féle élne együtt. Nekünk nem kell a multikulti idegen sokszínűsége, mivel van sajátunk!

Támogatjuk a közvetlen népi demokráciát, a nemzetek Európáját, elítéljük a magukat „demokratának” nevező csoportokat, melyek nem a társadalom egészét, hanem bizonyos szűk, külföldi érdekeltségű lobbicsoportok érdekeit szolgálják. Elutasítjuk a tömeg- és kereskedelmi média valamint a balliberális meggyőződésű rétegek azon diszkriminatív és igaztalan álláspontját, mely a magyar ill. egyéb európai népi kultúra gyakorlását egy fajta primitív, elmaradott szokásnak bélyegzi, miközben a tömegmédiából folyamatosan dől az elmaradott, Európán kívüli kultúrák, a multikulturalizmus és a primitívség egekig magasztalása.

Támogatjuk a média népi tulajdonba vételét, elítéljük a leellenőrizhetetlen tőkés csoportok által birtokolt kereskedelmi média azon törekvését, hogy a helyi európai kultúrák megsemmisítésével egy fajta gyökértelen és fenntarthatatlan multikulturális társadalmat akarnak a lakosságra kényszeríteni Magyarországon és kontinensünkön egyaránt, teszik ezt intellektuális erőszakkal, a honos európai népi kultúrák mellett kiállók megszégyenítésével és folytonos multikulturalista propaganda sulykolásával. Szintén a kereskedelmi médiát birtokoló tőkés csoportok döntenek arról, hogy Európában milyen politikai pártoknak van esélye a parlamentbe jutásra, az által, hogy csak az általuk támogatott párt üzenetét hajlandóak a közönség elé tárni a televízió képernyőjén.

Magyarországra magyar kultúrát, Európába európai kultúrát szeretnénk. A hazafiasság és népünk szeretete nem bűn, nem szabad azt különböző szitokszavak által pl. rasszizmusként és fasizmusként kriminalizálni azt bűnként beállítani, álláspontunk szerint a nemzeti összetartás igenis erény. Elutasítjuk az európai népek közötti gyűlölködést, a nemzeti sovinizmust, meggyőződésünk, hogy együtt kell szembeszállnunk azokkal a nemzetközi erőkkel, melyek szüntelenül hadat viselnek identitásunk megőrzése, ápolása és megélése ellen, elutasítjuk az olyan antidemokratikus, „szájkosár” törvényeket, melyek sértik a szólás szabadságának jogát és méltatlanok egy szabad, fejlett európai társadalom hagyományaihoz, ilyen többek közt a svájci „Rasszizmus ellenes törvény” .

Végül, de nem utolsósorban hadat üzenünk a politikai diskurzust hazánkban is a mai napig meghatározó, szélsőbaloldali, 1968-as francia diáklázadások szélsőségesen liberális eszmeiségének, mely napjainkra Európát és az egész nyugati világot gazdasági, kulturális és demográfiai hanyatlás útjára terelte.

Radikális és erőszakmentes akcióinkkal, napjaink társadalmának problémáira hívjuk fel a figyelmet, azok mielőbbi orvoslása érdekében! Etnikai és kulturális identitásunk megőrzésére szövetkeztünk, amit napjainkban a demográfiai összeomlás, a tömeges bevándorlás és a multikulturalizmus erőszakos terjesztése a létében fenyeget. Ha így folytatódik tovább, mi, fehér európaiak kisebbségbe kerülünk, itt a saját hazánkban, Magyarországon is. Hazánknak vannak területei, vannak falvak, városrészek, ahol már kisebbségben vagyunk! Sokat beszélünk a történelem során elveszített területeinkről, miközben hazánk megmaradó részeinek elvesztése a szemünk előtt zajlik. A régi háborúknak már vége, most az újakat kell megvívnunk, együtt a többi nemzettel, minden európai nemzettel, akiknek a multikulti rezsim kiagyalói és fenntartói a mienkkel azonos sorsot szántak. Hazafiak vagyunk, hazafiakként pedig nem hagyhatjuk cserben hazánkat a veszély jelenlegi órájában. Jelképünk a Lambda, azt szimbolizálja, hogy nem adjuk fel, és nem hátrálunk meg soha!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.